Sok emlékem fűződik a kenyérhez. Főleg gyerekkoromból...nyári délutánokon, amikor a pesti bérház udvarán -mi gyerekek- kicsik és nagyobbacskák összeverődtünk csapatostul, az öreg szőnyegporoló állvány körül. Mindegyikünk kezében egy hatalmas szelet friss kenyérrel. Kinek lekváros, kinek vajas, a tehetősebbek téliszalámist majszoltak, de volt aki csak egy ropogós serclit eszegetett uzsonnára...rég volt, szép volt.
A kenyér a legfontosabb ma is. Akkor vagyok nyugodt, -ha más kifogyott is- de kenyér az mindig legyen otthon, vagy legalább némi liszt és élesztő, amiből összeütök egy adagot.
Így lehettek ezzel eleink is. A gabonafélék ősidők óta az emberi táplálkozás legfontosabb elemei közé tartoznak,a kenyérfogyasztás egyidős az emberiséggel.
Szent István napját hivatalosan Mária Terézia nyilvánította 1774-ben országos ünneppé. Első alkalommal 1818-ban rendeztek ünnepélyes körmenetet Szent István Jobbjának tiszteletére. S ugyanehhez a naphoz kötődtek az aratási felvonulások is a templomokhoz, ahol imával adtak hálát, hogy az aratási munkákat befejezték. Sok helyütt a legszegényebb családnak nagy kenyeret sütöttek ez alkalomból, melyhez a lisztet házról házra járva gyűjtötték össze.(Szép szokás, lassan fel lehet újítani, mert egyre többen rászorulnának...)
Most képletesen én is sütök az ünnep tiszteletére egy szép nagy kenyeret, amit jó étvággyal együtt fogyaszthatunk el.
Házikenyér
- 1 kg kenyérliszt
- 14 g szárított élesztő
- 1 ek. cukor
- 1 ek. só
- 3 ek. tejflöl
- 3 ek. ecet
- 2 ek. olívaolaj
- 5,5-6 dl langyos víz
A lisztet, cukrot, élesztőt, sót, tejfölt, ecetet és az olajat egy nagy dagasztótálba rakom, és kidagasztom 4 dl vízzel. Apránként annyi vizet öntök még hozzá, amennyit felvesz. Tovább dagasztom, amíg közepesen lágy, sima és fényes lesz a tészta, és elválik az edény falától.(kb.20 perc)Ha kész, pár csepp olajjal bekenem a tálat, és a tészta tetejét is. Lefedve 1 óra hosszáig kelesztem. Lisztezett deszkán egy nagy gombóccá gyúrom össze, és egy grízzel megszórt, konyharuhával kirakott tálba rakom át, betakarom. Még 30percet kelesztem. Közben előmelegítem a sütőt kb.200 fokra és a tepsit üresen beteszem átforrósodni. (készítettem már egy régi lábosban is) Bespriccelem a forró sütő falát és az edényt is vízzel, ezután teszem bele a megkelt tésztát és éles késsel behasítom középen. Megszórom még egy kevés liszttel a tetejét és kb 15 percig, majd még 30 percig kisebb lángon ropogósra sütöm.
Jó étvágyat kívánok!
(foto:csalodottkenyer.hu)
