...felvonod a szemöldököd, és azt kérded, hogy kerül a cipő az asztalra? Megértem. Hiszen ha meghalljuk a "meditáció" kifejezést, általában a nyugodt keleti bölcsesség és filozófia jut eszünkbe és nem a magyar konyha, főleg nem a magyar ízek. Pedig ha hiszed, ha nem, igen jól megférnek az életemben, így együtt.
A meditáció - mint tudjuk - annyit tesz, hogy elcsendesítjük önmagunkat, befelé figyelünk, ezáltal megismerhetjük önmagunkat. Persze ez csak leegyszerűsített megfogalmazás, és most nem mennék bele - a rendelkezésre álló - különféle filozófiai irányzatok, mint például az Agykontroll, a buddhista-, a taoista tanítások, stb. stb. szerinti fejtegetésekbe, de abban biztos vagyok, hogy ma délelőtt sikerült főzés közben olyan tudatállapotba kerülnöm, amely érezhetően kihatott az egész szervezetemre. Teljesen átadtam magam, - mint általában amikor nem rohamtempóban "ütök össze" valami ennivalót - az ételkészítés kultikus élvezetének.
Itt jegyezném meg, hogy mennyire nem áll messze egymástól a két dolog, hiszen a magyar konyhára is a főzés a jellemző, mint ahogyan a tibeti, és ázsiai népeknél. (A honfoglalás kori magyar konyhát nem lehet egy lapon említeni az un. nyugati konyhákkal, mert konyhafilozófiája teljesen más volt, gasztronómiai szempontból sokkal magasabb szinten állt, mint a korabeli európai konyhák, ahol a sütés a jellemző) A főzés a harmónia konyhatechnikáját jelenti, hiszen ennek során több alkotórészt főzünk össze, amelynek eredményeként új ízeket nyerünk. Nos, ha tovább gondoljuk kimondható tehát, hogy a főzésen alapuló civilizációk, az ellentétek elsimítását, a harmóniát tűzték ki célul, míg a nyugati civilizációk a sütésre alapozzák a gasztronómiai kultúrájukat. Ez utóbbit nem fejteném ki, hiszen az ellentétek elsimításának vagyok az elkötelezett híve, de egy kis logikával te is ráérzel az ordító különbségre.
Szép gondolatmenet, igaz?
Nos egy ilyen fejtegetés után jöhet a mai fogás, a lecsó. Ennél jellegzetesebb magyar étel nem sok van, pláne így nyáron. (Bár a legelvetemültebbek - mint én is - télire is tesznek el belőle, már csak a szokás kedvéért is.) Igazán egyszerű, és végtelenségig variálható étel. Mással össze nem téveszthető zamata főzés közben odacsalogatja a szegény éhezőt, de még azt is, aki egyáltalán nem szándékozott enni...addig legalább is, amíg meg nem csapta az orrát a jellegzetes illat, a sercegő szalonnán piruló hagyma, paprika, a paradicsom és a jóféle hozzávalók harmonikus elegye, legyen az kolbászos, tojásos, vagy "vega". Az alábbi leírás, könnyen okozhat parázs vitákat, hiszen szinte minden magyar, főzni tudó embernek megvan a saját "tökéletes" lecsó receptje, így csak annyit szögeznék le, hogy elrontani elég nehéz ezt az ételt. Ajánlom, Te is add át magad a főzés élményének, kapcsold ki egy kicsit a külvilágot, és formáld saját ízlésed szerint a hozzávalókat, alkoss...
Ma ezzel a fogással áldozok az élvezetek oltárán, és ezt ajánlom Neked is.
Lecsó
- 1 kg zöldpaprika (aki erősen szereti 1-2db zöld hegyes-paprika is kerülhet bele)
- 1/2 kg paradicsom
- 2 fej vöröshagyma
- 15 dkg füstölt szalonna (lehet kolozsvári húsos is)
- 1 kisebb szál lecsó kolbász (én még füstölt házi kolbászt is teszek hozzá)
- 3 tk. édes-nemes pirospaprika
- só
A füstölt szalonnát felkockázzuk, mérsékelt lángon üvegesre pirítjuk. Ekkor hozzáadjuk a finomra vágott vöröshagymát és azt is megpirítjuk. Ráhintjük a pirospaprikát, hozzáadjuk a negyedekre felvágott paradicsomot, és mellé tesszük a karikákra vágott, kicsumázott zöldpaprikát is. Ízlés szerint megsózzuk, és fedő alatt addig pároljuk, amíg megpuhul, szaftot ereszt.(felönteni tilos!) Ekkor hozzáadjuk a karikákra vágott kolbászt, és azzal együtt még négy-öt percig pároljuk. Levesszük a fedőt és néhány percig így főzzük készre. Friss kenyérrel kínáljuk.
(készíthetjük tojással, rizzsel, tarhonyával, nokedlivel, főételként, köretként, töltelékként, síppal, dobbal, nádi-hegedűvel.....és ki tudja még hányféle változatban.)
Jó étvágyat kívánok!
(foto:saját)
A képen látható tűzálló tálat átvettem egy kedves ismerősömtől, remélem méltó kezekbe került. A mai ebédet a kertben, szabad tűzön készítettem benne. Igazán esztétikai élmény vele a főzés.
