A magyar ember néha vágyik egy tányér jóféle főzelékre. Annak ellenére, hogy – ha tehetné - húst hússal enne. Mégis felüdülés, amikor lazításként beiktatunk néha egy-egy zöldséges napot, heti étrendünkbe.
A magyar konyhában hagyományos - ám Magyarországon kívül ebben a formájában ismeretlen - a főzelék.
A XIX.-XX.sz-ban elterjedtebb volt a polgári otthonokban, mint a falusi családok asztalán. Utóbbinál a hüvelyeseket és a káposztát gyakran főzték - később már a krumplit is -, a tököt inkább sütéshez termesztették. A Dunántúlon elterjedt volt a tarlórépa fogyasztása, ami a fehérrépához hasonlít. Főzelékként a babot helyenként káposztával, répával is összefőzték. Erdélyben a babhoz tárkony vagy aszalt szilva is kerülhetett, utóbbi a lencséhez is illik. Attól függően, hogy hétköznapra vagy ünnepre szánták, húst is főztek bele. A két világháború között terjedt el a kisvendéglőkben, az étkezdékben, büfékben a „főzelék, feltéttel”, amelyet mélytányérban szolgáltak fel, a tetején egy szelet hússal, virslivel, fasírttal vagy tükörtojással. Legtöbbször szafttal meglocsolva egy-két szelet friss, puha kenyérrel.
A mai receptemre igazán büszke vagyok, mivel nagyon sok olyan ismerősöm van, akit én vezettem be a parajfőzelék imádók –valljuk be- nem túl népes táborába. Édesanyámnak köszönhetem, hogy már kisgyerekkoromban is kedvenc ételem volt. Olyan finoman tudta főzni, hogy feltétlenül meg kellett tanulnom már fiatalasszonyként. Cseperedő gyerekeimnek sem kellett tukmálni, főleg bundás zsemlével, pedig sokan meg sem kóstolják, annyira nem szeretik.
Jogos(?) utálat ide vagy oda, a spenót tényleg az egyik legegészségesebb növényünk, ami régről ismert. Iratokban perzsa fű néven már a VIII.-IX. században is megemlítették. Sötétzöld színe azt jelzi, hogy nagyon sok értékes anyag található benne.
Legalább egyszer kóstolja már meg az is, aki eddig nem tette, nagyon finom higgyétek el…
Paraj főzelék
- 1 kg spenót (lehet mélyhűtött is)
- 4-5 dl liter tej
- 2 db zsemle
- 3 db tojás
- 2-3 gerezd fokhagyma
- só, őrölt bors
- zsír, liszt
A parajleveleket alaposan megmossuk és száraitól megszabadítjuk.
Egy edénybe feltesszük a tejet és beletesszük a leveleket főni. Amikor forrt egyet, kivesszük a spenótot a tejből és egy deszkán apróra vagdaljuk (lehet turmixolni is, de szerintem finomabb így) A felaprított leveleket visszatesszük a tejbe, és hozzá tesszük a vízben áztatott hasonlóan finomra aprított zsemléket. Sózzuk, borsozzuk. Együtt forraljuk még egy-két percig , majd készítünk egy kevés fokhagymás rántást, amit nem is sűrítésként, inkább ízesítésként adjuk hozzá. Legvégül a rotyogó főzelékhez adjuk a felvert tojásokat és folyamatos keveréssel készre főzzük.(vigyázat, nagyon rotyog!)
Tükörtojással, vagy bundás zsemlével a legfinomabb(ezeket mindenki ismeri gondolom)
(foto:kifozde.hu)
Jó étvágyat kívánok!
