Ma is, mint minden szombaton reggel a korai órákban indultam a szokásos piaci bevásárlásomra. Ez nálam már szinte létszükséglet. Nagyon fontos teendőm, vagy valami természeti katasztrófa kell ahhoz, hogy ne menjek ki ilyenkor. Nem is untatlak azzal, hogy hány éve is annak, hogy ezt a sportágat űzöm...de sok, nagyon sok.

kos.jpgÁltalában gyalog megyek, hiszen ez is testedzés, jó kis séta. Gondolom mindenkinek megvan a saját bejáratott bevásárlási üteme, szisztémája, így nekem is. Alaposan végigjárom a standokat, próbálom memorizálni, hol mi a legszebb és természetesen igyekszem az árra is odafigyelni. Persze nem a legolcsóbb árut keresem, hanem inkább a kofák legszebb kínálata érdekel, sajnos a minőséget meg kell fizetni. Ennyi év után vannak állandó helyeim, ahonnan beszerzem az alapanyagot a főzéshez, de azért mindig van újdonság, mindig van új árus. A szokásos rituális néhány mondatos beszélgetések a tojásossal, a pékkel, a hentessel, a savanyúságossal és a többiekkel szinte évek óta mindig ugyanúgy zajlanak, de sosem unom meg. Minden szombaton jól indul a hétvége ezektől a jóízű néhány mondatoktól.

Jó tanács:

Nem mind arany, ami fénylik, a piacon pedig nem minden finom, ami csodaszép - ez alap-közhely és -szabály. A nagy kínálattal rendelkező zöldségárusoknál általában nagykereskedőktől vásárolt árut látunk, és az egymás melletti standokat végignézve az a furcsa érzésünk támadhat, hogy mindegyik ugyanolyat kínál. A megoldás pontosan ez: mindegyik ugyanonnan szerzi be az árut, tehát ugyanabból a kamionból van a paradicsom az összes árusnál.
Kivéve az őstermelőket. Nekik normális esetben nem telik kamionra. Az őstermelők sokszor a nevüket meghazudtolóan fiatalok, de többnyire valóban nyugdíjasnak látszó nénik és bácsik. A néprajzosok néha könnyes szemmel vizsgálgatják a népviseletnek látszó sötét kendőt, vagy nájlonotthonkát a néniken. Az őstermelők sokszor valóban emberszabású kertjükből hozzák a portékát, bár vannak, akik nagyban őstermelnek, de a technológia házias. A termények íze, külleme, műtrágya- és méregtartalma az alkalmazott technológiának megfelelően általában az elvárható maximumnak és minimumnak megfelelő, ezért tőlük ajánlott vásárolni. Alapszabályként elfogadhatjuk, hogy minél kisebb a kínált mennyiség, annál valószínűbb a jó minőség. Ha az asztalon keveset látunk, az még nem jelenti azt, hogy nincs-e az árus mögött vagy az asztal alatt még néhány mázsa felhalmozva, tehát nézzünk körül. (az lenne az igazi, ha bio zöldséget tudnék venni mindig, de sajnos nem engedhetem meg magamnak, csak ritkán...nagyon drága)

Ma lefényképeztem a kosaramat,mert többen is megállítottak hazafelé, hogy milyen szép...és tényleg.

Mai ételem, egy nagyon hétköznapi leves. Ilyenkor van "szezonja" a fejteni való babnak.

Jó tanács 2.:

Nagyon figyeljünk oda a bab vásárlásánál, hogy milyen állapotban van a hüvely. Ne legyen barna foltos, vagy lisztes, lehetőleg ne legyen nagyon nedves, pláne nyálkás. A fejteni való bab érési időszakában is lehet esős idő, ilyenkor esetleg hajlamos rothadásra, penészedésre, nézzük meg alaposan, mit veszünk. A fejteni való bab hüvelye legyen élénk színű, rugalmas, de ne puha. Ha kinyitunk egy hüvelyet, a babszemek legyenek szép fényesek, élénk színűek, ne ráncosak. Nyár közepétől már kifejtve is lehet kapni. Ennél is nézzük meg alaposan, hogy friss-e, legyenek szép fényesek, üdék a szemek. Ráncos, esetleg penészes, vagy nyálkás babot ne vegyünk meg.

Nos, miután kiokoskodtam magam, talán megosztanám veled a receptet is. Nem akarlak megint untatni, de ezt az ételünket is rengetegféle módon készítik a magyar háziasszonyok, ez most egy a sok közül. Nagyon finom.

Fejtettbab leves

  • 50 dkg fejtettbab,
  • 2 szál zöldség,
  • 2 szál sárgarépa,
  • 1 kisebb zellergumó
  • 1szem paprika
  • 1szem paradicsom
  • 1/2 csokor petrezselyemzöld,
  • 1/2 csokor zellerzöld
  • 1/4 szál füstölt kolbász,
  • 1 gerezd fokhagyma,
  • 1 kis fej vöröshagyma,pirospaprika,bors,só
  • 1 pohár tejföl
  • kevéske liszt  
  • kevés olaj                                                                                                                                       

A babot kifejtjük, megmossuk, lecsöpögtetjük. A fehérrépát, sárgarépát, zellert, vöröshagymát, zöldpaprikát megtisztítjuk és a babbal megegyező nagyságúra vágjuk. Egy nagy fazékban felforrósítjuk az olajat, beletesszük a babot és az apróra vágott zöldségeket, a karikára vágott kolbászt. Megsózzuk és állandóan kevergetve 4-5 percig pároljuk. Rászórjuk a pirospaprikát, összekeverjük és felöntjük vízzel. A zöldség zöldeket összekötve hozzá tesszük. Felforraljuk és 30 percig főzzük, ennyi idő alatt a bab is megpuhul. Közben a paradicsomot apró kockára vágjuk, a fokhagymát megtisztítjuk, a lisztet összekeverjük kevés vízzel, majd a tejföllel. Ha puha a bab, beletesszük a forrásban lévő levesbe a zúzott fokhagymát, a paradicsomot és behabarjuk (kevés forró levest hozzákeverünk a tejfölös-lisztes keverékhez, majd beleöntjük az egészet a levesbe és jól elkeverjük). Forraljuk még 2-3 percig.Még sózzuk, ha kell. Friss kenyérrel kínáljuk.

(én most kivételesen tettem még a levesbe füstölt malachúst, de ez már túlzás :-)

Jó étvágyat kívánok

bablk.jpg

(fotók:saját)

Szerző: VéZsé  2012.08.18. 19:56 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://apropomagyarizek.blog.hu/api/trackback/id/tr874719153

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.