Az igazat megvallva, volt már olyan szilveszterem, amikor megfogadtam ezt-azt, amit több-kevesebb sikerrel be is tartottam az újév folyamán. Mára már leszoktam az ilyen fogadalmakról és eszembe nem jut, hogy a "soha többé", "örökre" és "a holnaptól nem" kezdetű elhatározásokkal görcsöljem magam. Rájöttem, hogy nálam ez valahogy nem működik. Pedig sokan ilyenkor szánják el magukat a legnagyobb döntésekre és életmód-változtatásokra.
Jó néhány évtizeddel ezelőtt az emberek millióinak Magyarországon eszükbe sem jutott, hogy újévi fogadalmat tegyenek és ezzel megváltoztassák az életüket, akárcsak kisebb - jó vagy rossz - szokásokat illetően is. Bár az év utolsó napjához sok babona és  népszokás fűződött, ezek inkább a jóslás körébe tartoztak, a fogadkozások, fogadalmak főleg a polgári, liberálisabb társadalomra voltak jellemzők, ott, ahol lehetett választani egyes életstílusok és hétköznapi szokások között. A vidéken élő parasztemberek, főleg a II. világháború idejéig azt tartották természetesnek, ha életük a megszokott, több száz év alatt kialakult mederben folyt, attól eltérni nem volt illdomos, sőt meg is szólták vagy kiközösítették azt, aki megpróbált abból kitörni. Akár bolondnak is nézték volna, ha például valaki egyszerre csak más stílusú ruhát kezdett volna hordani vagy mást főzött volna egyes napokon, ünnepeken, mint amit a falu többi ötszáz háziasszonya.
(Azért ez már nem egészen így van, szeretünk változtatni, új ízeket is kipróbálni, de ami bevált és hagyományos, azt szerintem sem érdemes "megreformálni".)

Manapság sokaknak komoly gondot jelent, ha egy hirtelen elhatározás-, vagy egy barát jóvoltából vad kerül az asztalra. Ezzel én is így vagyok. Kicsit inamba száll a bátorság, hiszen nem mindennapi ételünk, és elég ritkán jutok vadhúshoz.(Arról nem is beszélve, hogy a vadételek készítése is, amolyan férfias foglalatosság a mi családunkban) Ennek ellenére a következő ételemet mégiscsak szívesen ajánlom mindenkinek, mert ha konyhakészen kapjuk a nyuszit, akkor nem ördöngösség az elkészítése.

Nyúl vadasan

  • 1,5kg fiatal vadnyúl gerince és combja (házifülesből is finom)
  • 10 dkg füstölt szalonna
  • 10 dkg zsír
  • 30-40 dkg vegyes zöldség
  • 1 nagy fej vöröshagyma
  • 1 kisebb fej vöröshagyma
  • 2-3 babérlevél
  • 1 mokkáskanál szárított kakukkfű
  • 1 citrom
  • 1 evőkanál mustár
  • 1,5 dl fehér bor
  • 3 dkg vaj
  • 3 dkg liszt
  • 3 dkg cukor
  • 2 dl tejföl
  • só, bors


A húst alaposan megmossuk, leforrázzuk és szárazra töröljük. Finoman besózzuk, borsozzuk és megtűzdeljük vékony szalonnacsíkokkal. A zöldségeket, a hagymát megtisztítjuk, megmossuk felkarikázzuk és egy tepsibe rendezzük. Hozzáadjuk a babért, a kakukkfüvet és a tetejére tesszük a husokat, nyakon öntjük a felforrósított zsírral és aláöntünk 1 dl vizet. Előmelegített sütőben, közepes lángon, locsolgatva szép pirosra sütjük.
A húst kivesszük a tepsiből. A zöldségeket a lével együtt egy lábosba tesszük, hozzáadjuk a bort, egy kevés citromlevet és fedő alatt, kis lángon puhára pároljuk. Közben a vajon a lisztet kicsit megpirítjuk, hozzáadjuk a cukrot is és a reszelt kisebb fej hagymát. Kicsit össszepirítjuk és kihűtjük. A megpuhult húst kivesszük a levéből, a zöldséget a lével együtt áttörjük (én bele szoktam tenni a turmixgépbe és egyet kettőt forgatok rajta, de csak úgy hogy apró darabos legyen a zöldség a szószban) és hozzákeverjük a kevés hideg vízzel simára kevert rántást, a tejfölt, a mustárt és beforraljuk (ha nagyon sűrű lenne, húslével hígítsuk fel). Visszatesszük a húst a mártásba és ha kell, akkor utána ízesítünk. Mélyebb tálra rendezzük és leöntjük a mártással. Zsemlegombóccal kínáljuk.

Zsemlegombóc

  • 4 db száraz zsemle
  • 2 db tojás
  • 50 dkg liszt
  • 2 dl tej
  • 1 fej vöröshagyma
  • petrezselyem,só


A zsemlét felkockázzuk és megpirítjuk, majd kihűtjük. A vajon a finomra vágott hagymát  és a petrezselymet megpirítjuk és a zsemlekockákhoz keverjük. A többi hozzávalóból galuskatésztát keverünk és hozzáadjuk a zsemlés keveréket. A vizes kézzel formázott kisebb gombócokat, forrásban lévő sós vízben 10-15 percig főzzük. Kiszedjük az elkészült gombócokat, hideg vízzel leöblítjük és olvasztott vajba forgatjuk.

Jó étvágyat kívánok!




Nos, újévi fogadkozás helyett inkább azon gondolkodtam, hogy milyen jókívánságot is fogalmazhatnék meg az előttünk álló -igen nehéznek ígérkező- évre. Sajnos csak sok közhely jutott eszembe,amitől megkímélném az érdeklődőket, ezért inkább úgy döntöttem, hogy idézek. Találtam is egy Illyés Gyula naplóbejegyzést, amit 1943-ban írt, és igencsak időszerű ma is. Ezzel a gondolattal kívánok mindenkinek Boldog Újesztendőt.
"Kívánjuk egymásnak, tudjuk be is fejezni ezt az esztendőt, amelyet most megkezdünk. Nem kívánunk kis dolgot. Ha újév napja hegyláb, ahonnan fölfelé az időbe megindul az ember: ritkán meredt ilyen üveghegy előttünk. Egyenként mindnyájunk előtt is s a nemzet előtt is. Ez az az idő, amikor az aggastyánok sem sajnálják a vénülést: bár már túl lennénk rajta."

(foto:tagok.hotdog.hu)

Szerző: VéZsé  2012.04.29. 15:08 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://apropomagyarizek.blog.hu/api/trackback/id/tr334479360

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.