Igaz, már felnőttek a gyermekeim, de ma reggel is megkapták a szokásos húsvéti ajándékot, amit évek óta mindig a kertben rejtek el valamelyik bokor alá. Persze ez ma már csak jelképes dolog és valószínű, hogy csak rám való tekintettel mennek bele a játékba, de nagyon helyesek, amikor kicsit ódzkodva (hiszen ők már rég nem gyerekek) keresgélik, hogy hol is van a szokásos „nyuszifészek”…

Emlékszem, amikor kicsik voltak és kosárral a kiskezükben szedegették a megtalált csokitojásokat. Sokfelé rejtettem el az ajándékokat, minél hosszabb ideig tudjunk a férjemmel „élvezkedni” a két kis manó téblábolásán… de édesek voltak.
 
Bár sajnos –a hétköznapi rohamtempó miatt- nem mindig tudom betartani, a címben idézett királyi reggelit, de így ünnepekkor feltétlenül törekszem rá. Ma is kényelmesen nekiültünk, a már-már ebédidőbe nyúló húsvéti reggelinknek. Hiszen az egész család itthon van, és rendhagyó módon inkább többszöri nekifutásra falatozgattunk, beszélgettünk. A húsvéti hangulatba öltöztetett asztal még szűknek is bizonyult egy-egy betérő vendégünk miatt.
Mint a magyar háziasszonyoknál ez szokás, sonka, reszelt torma, főtt tojás, húsvéti kalács és minden volt az ünnepi asztalon, mi szem-szájnak ingere. Még egy-egy kupica jóféle házi pálinka is akadt (persze kizárólag csak az emésztést elősegítendő mennyiségben)
 
A húsvéti eledelek szentelményszámba mennek még a XX. században is. Göcsejben a szentelésre sonkát, kalácsot, tojást, tormát küldenek a kengyeles kosárban. A tojás hiedelmük szerint, Krisztus keresztfáját, díszítése Krisztus kötelét, a torma meg keserűségét jelképezi. A húsvétkor szentelt sonkának egy darab csontját a kémény füstjárójára teszik, hogy a tüzet elriasszák vele.
A felső-Ipolyvidéken a húsvétvasárnapi misére kosarakban kalácsot és sonkát visznek. A kosarakat a padok mellé rakják, és kis abrosszal terítik le. Minden gazdasszony arra törekszik, hogy övé legyen a legszebb. Az új menyecskéknek első teendői közé tartozik, hogy ezt az abroszt elkészítse. A gazda a karján tartotta, vagy a kalács alá, a kosárban helyezték el. Aznap délben az ebédnél ezt terítették föl az asztalra. Csíkmenyében a húsvéti szentelt kalácsból, a kokonnyából meghagytak egy darabkát. Ezt megszárítják, és ha tehén megborjadzik, az első fejés tejébe tesznek a morzsájából. Ez a tehén megrontása ellen jó. Szatmárban a húsvéti sonka csontjait a szántóföldre kell hányni, akkor a termést elkerüli a jégverés.
Békésszentandráson húsvét napján ebéd előtt az asztalnál egy főtt tojást tisztít meg a gazda, majd kettévágja. Felét felesége, felét pedig ő maga eszi meg. Mint mondták: Emlékezésül, vajon jövőre együtt eszik e még meg.(ez nagyon szép)

Annyit írtam a mai reggeliről, hogy még a végén vacsorára is kénytelen leszek sonkát enni…úgy megkívántam. Pedig a mondás úgy szól:
Reggelizz úgy, mint a király, ebédelj úgy, mint a polgár, és vacsorázz úgy, mint a koldus!  Be is kéne tartanom…

Sonka- és tojásfőzés

• Kb. 20dkg sonkát és
• 2 db tojást számítunk egy főre
  

A nyers füstölt sonkát, akár sovány kötözött, akár úgynevezett parasztsonka, előző este beáztatjuk annyi hideg vízbe, hogy egészen ellepje. Másnap, főzés előtt alaposan megmossuk és annyi hideg vízben feltesszük főni, hogy bőven ellepje. Nagyon finom forralással nagyon puhára főzzük , annyira, hogy  ha csontos, akkor azt könnyen meg tudjuk forgatni és kihúzni a húsból. Amennyiben kötözött, úgy könnyen bele tudjunk szúrni egy hústűt.
Saját levében hagyjuk kihűlni –szaftosabb lesz- majd deszkára tesszük és szépen felszeleteljük.
A sonka főzőlevében főzzük meg a tojásokat, mert a tojás héja porózus , így a belseje is átveszi a füstölt, zamatos lé ízét. A forrástól számítva 10 percig főzzük, majd tegyük hideg vízbe. Hámozzuk meg és egészben vagy gerezdekre vágva a sonka mellé tálaljuk.
Én nagyon szeretem édes húsvéti kaláccsal kínálni, sokakkal megszerettettem már. Együtt a sós és az édes íz nagyon finom. (már aki szereti…egy próbát megér)

Mindenkinek Kellemes Húsvéti ünnepet, és jó étvágyat kívánok!

(foto:saját)