Az egyik kedvenc vendégváró főztömről írok a héten. Annak okán, hogy lassan sajnos vége a nyárnak és ezt a fogást is, még a szabadtűzön főzőcskézni szeretők figyelmébe ajánlanám -persze nem megfeledkezve azokról sem, akik konyhai körülmények közt szeretnék elkészíteni-.

Sokakat elriaszt a birka erős faggyúszaga, ezért idegenkednek tőle. Szeretném megnyugtatni a kétkedőket, hogy ez a kellemetlen szag kizárólag az idôsebb állatokra jellemző. A piacon keressük a fiatalabb birka-,vagy bárány húsát. Persze, kivételek mindig vannak, így például a Nagykunságon - ahol a birka szinte nemzeti étel - sokan el sem tudnák képzelni a faggyú nélküli birkapörköltet vagy paprikást. Az igazi ínyencek a pörkölthöz hűvös vörösbort kortyolnak, melynek hatására szájpadlásukon kicsapódik a faggyú.(...na, ezt én sem szeretem, de ízlések és pofonok...)

Ennek a kitűnő ételnek nagy hagyományai vannak hazánkban. A Kárpát-medencében talált régészeti leletek szerint hazánk területén a juhtenyésztés a legősibb foglalkozások közé tartozott, ez az egyik legrégebbi pásztorételünk. Eredetileg is természetesen, szabadtűzön készítették. Többféle módszer ismeretes , némelyikhez igen nagy hozzáértés és gyakorlat szükséges. A legegyszerűbb az, amikor a hozzávalókat egyszerre teszik a bográcsba(ilyenkor egy kevés vizet is öntenek alá), de csak félidőben sózzák, paprikázzák. Fontos, hogy kevergetni nem szabad, csak a bográcsot rázogatni, forgatni lehet, hogy a hús oda ne kapjon!
 
Akinek ez sem keltette fel az érdeklődését, azok kedvéért talán a magyar irodalmat hívom segítségül. Berda József(1902–1966) az alföldről származó költőnk "isteni rangra emeli" a has és gyomor dolgait, azon belül is minden ételek legkedvesebbikét, a kunsági birkapörköltet.

Így ír róla:
Kunságiak büszke eledele, vastag-sűrű
 vörösborral ízesített csodálatosság, –
 csak csettintve illik ízlelni-enni téged!
 Úgy böffenünk élvezésed által,
 mintha túlvilági kedves bégetést hallanánk!

Birkapörkölt

  • 1-1,2kg birkacomb vagy lapocka
  • 10dkg sertészsír
  • 2 közepes fej vöröshagyma
  • 1kiskanál házi édesnemes pirospaprika
  • 1 paradicsom
  • 1 paprika
  • 1/2 cseresznyepaprika
  • 2 gerezd fokhagyma
  •  köménymag, só


A húst gondosan megtísztítjuk az esetleges faggyútól, hártyától, megmossuk és felkockázzuk(kb.3X3cm),leforrázzuk és alaposan lecsepegtetjük.(fiatal állat húsát nem kell forrázni)
A zsíron megpirítjuk a finomra vágott hagymát, a tűzről levéve hozzáadjuk a pirospaprikát, rádobjuk a húst és erős tűzön kevergetve fehéredésig pirítjuk(természetesen allandó kevergetés mellett, ügyelve, hogy le ne égjen!).
Mérsékeljük a tüzet és hozzáadjuk a darabolt paprikát, paradicsomot, a csípős paprikát, a zúzott fokhagymát a késhegynyi köménymagot és a sót.Fedő alatt mérsékelt tűzön, a saját levében puhára pároljuk.
Tarhonyával vagy sós vízben főtt burgonyával és házi savanyúsággal kínáljuk. Finom vörösbort iszogatunk mellé.(van aki az ételbe is tesz belőle)

(foto:fuszereslelek.blogspot.com)

Jó étvágyat kívánok!

Szerző: VéZsé  2012.04.29. 10:50 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://apropomagyarizek.blog.hu/api/trackback/id/tr414479022

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.